A részletszabályok pontos ismerete nélkül nem vennénk a bátorságot, hogy a választói feliratkozás néven bevezetésre váró előzetes regisztrációról kijelentsük, hogy az az Alaptörvénybe vagy nemzetközi egyezményekbe ütközik. Mivel azonban az Alkotmánybíróság volt elnöke ezt megtette, érdemes megnézni, mi olvasható ki az Alaptörvényből, és mire számíthatunk egy szükségesség-arányosság teszten.

Aszófői beszédében Sólyom László úgy fogalmazott: „Az előzetes feliratkozás nemrég felmerült ötletéről pedig tudni kell, hogy az az Alaptörvénybe és az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.”

Az Alaptörvény vonatkozó passzusa:

„XXIII. cikk, (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.”

Az úgynevezett textualista értelmezés (amely szigorúan a szövegben megfogalmazottak alapján hoz döntést egy törvény, vagy esetünkben egy részleteiben alig ismert ötlet alkotmányosságáról) sajnos nem sokat segít. Mit értünk ugyanis pontosan az alatt, hogy „az országgyűlési képviselők (…) választásán”? Ha a választási eljárás folyamatát, akkor abból nem zár ki a regisztráció: minden választópolgár részt vehet benne, legfeljebb van, aki (azzal, hogy nem regisztrál) önként kiszáll a választási procedúrából. Ha viszont azt értjük alatta, hogy a választás napján mindenki választó lehessen, akkor ennek a feltételnek már valóban nem tesz eleget: a nem regisztráltak ugyanis – az eddig bejelentett információk szerint – akkor már nem élhetnek választójogukkal. Utóbbi értelmezést gyengíti, hogy az ominózus mondat úgy fogalmaz, hogy minden nagykorú magyar állampolgár „az országgyűlési képviselők (…) választásán választó és választható” kell, hogy legyen. Értelemszerűen a választás napján nem lehet mindenki választható, csak azok, akik előtte a jelöltállítási kritériumokat teljesítették. Mindez arra enged következtetni, hogy az Alaptörvény aválasztás alatt a teljes választási eljárást érti, amiből viszont nem feltétlenül zár ki az előzetes regisztráció.

A normaszövegek ugyanakkor önmagukban keveset mondanak. Az Alkotmánybíróság (vagy akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága) általában szükségesség-arányosság tesztet alkalmaz. Egy alapjog korlátozása ugyanis akkor alkotmányos (vagy egyezménykonform), ha

1. valamilyen legitim cél érdekében történik;

2. ezt a legitim célt nem lehet elérni kevésbé alapjog-korlátozó módon;

3. az alapjog-korlátozás (mint veszteség) és a legitim cél elérése (mint nyereség) egymással arányban vannak.

Az alapjogi teszt mindhárom lépésének teljesülnie kell; ha valamelyik elbukik, akkor alkotmánysértő/egyezménysértő a korlátozás.

Önmagában a regisztráció természetesen nem alkotmány- vagy egyezménysértő (lásd például a grúz esetet), de először is meg kell találni a „legitim cél”-t, aminek érdekében egy országban bevezethető. Jellemzően ez szokott lenni a naprakész választói névjegyzék előállítása. Magyarországon ez nem probléma, mivel választási irodáink mindig kiválóan megoldották ezt a feladatot az állampolgárok aktív közreműködése nélkül is – nincs tehát regisztrációs kényszer. Ezen mit sem változtat az a sűrűn hivatkozott tény, hogy a külhoni magyarokról a magyar államnak nincs nyilvántartása, ezért ők csak regisztráció után élhetnek friss választójogukkal. A magyarországi lakcímmel rendelkezőket ez egyáltalán nem érinti (ahogy a nemzetiségi listákra való szavazáshoz szükséges feliratkozás is egészen más, speciális probléma).

Milyen alkotmányjogi szempontból is legitimnek tekinthető céllal lehet akkor alátámasztani a regisztrációból fakadó alapjog-korlátozást? A „tudatos” választókra való hivatkozással biztosan nem, nemcsak azért, mert nem léteznek ilyenek, hanem azért sem, mert választó és választó között nem tehetünk különbséget azon az alapon, hogy ki mennyire megfontolt döntés eredményeképp adja le voksát.

Egyetlen hivatkozási alap maradt: a csalások megakadályozása. Hogy az ismertté vált visszaélések arányban vannak-e az új intézmény alapjog-korlátozásával (ez a fenti alapjogi teszt harmadik lépése), már nehezebb megítélni. Az ún. láncszavazás technikája például régóta ismert, de nincs rá bizonyíték, hogy bármelyik párt tömegesen alkalmazta volna. Ennél fontosabb, hogy a láncszavazást aligha lehet kiszűrni előzetes regisztrációval: ha egy politikai erő ilyesmire készül, akkor nem fogja röstellni feliratkozásra „ösztönözni” az ebben részt venni hajlandókat.

Ugyanez a helyzet a „buszoztatás”-on alapuló visszaélésekkel. Szinte minden választás során hallottunk olyan esetekről, hogy a szavazás napján kis értékű ajándékokkal csábítva szállítottak választókat a szavazókörökbe, de az előzetes regisztráció erre sem szolgál megoldással, sőt inkább megkettőzné azt: egy helyett immár két alkalommal kellene választókat utaztatni és megajándékozni.

A bírói mérlegelés ekkor léphet be a képbe. Szólhat úgy is a verdikt, hogy a regisztráció, ha nem is képes megelőzni a vázolt választási csalásokat, legalább megnehezíti és megdrágítja azokat. A visszaélések nehezítése azonban ebben az esetben sem valószínű, hogy arányban lenne az alapjog-korlátozással.

Kormánypárti politikusok elszólásai és a közvélemény-kutatási adatok világossá teszik, hogy a kormánypárt tényleges motivációja a kiábrándult, apatikus választók távoltartása a választástól. Ez a törekvés bizonyosan alaptörvény- és egyezménysértő, de ha sikerül meggyőzni a bírákat arról, hogy az intézmény alkalmas a csalások visszaszorítására, akkor már csak az a kérdés, hogy arányos-e a velejáró alapjogsérelem. Sok múlik a részletszabályokon. Ha ugyanis a regisztráció egyszerű, és az utolsó pillanatig akár az összes szavazókörben is lehetséges, akkor az alig korlátozza a választójog gyakorlását. Ha azonban komoly nehézségekkel jár majd a feliratkozás, és valóban hetekkel, netán hónapokkal a választás előtt lezárul a regisztrációs időszak, akkor nehéz lesz bebizonyítani, hogy nem bizonyos szavazói csoportok kizárására irányul az intézkedés.

Sólyom László aktivista szerepfelfogású alkotmánybíró volt, alighanem ennél is több szempontot mérlegelt, mielőtt határozott álláspontját megfogalmazta. A részletszabályok azonban még árnyalhatják azt.