A Policy Solutions megbízásából április elején készült felmérésből – melyhez az adatfelvételt a Medián végezte – egyértelműen az derül ki, hogy a budapestiek többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus lépéseivel. A kutatás során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mekkora a támogatottsága azoknak az intézkedéseknek, amelyek a leglátványosabban érintették a fővárosiakat az utóbbi időszakban.

Önmagában az nem meglepő, hogy a budapestiek elutasítják azokat a lépéseket, amelyek magasabb kiadásokhoz vezetnek: így hiába lenne esetleg racionalitása a dugódíj bevezetésének, a válaszadók csupán 34%-a támogatja a tervet, kétharmaduk pedig egyértelműen elutasítja azt. A támogatók között legnagyobb számban a hatvan év feletti választók vannak, és a diplomások is nagyobb arányban szorgalmazzák a dugódíj bevezetését, de még ezzel is kisebbségben maradtak a behajtási díj támogatói.

 

Érdekesebb azonban a tisztán szimbolikus akciók megítélése. A Kossuth tér átrendezése kapcsán József Attila szobrának eltávolításával a fővárosiak 70 százaléka, Károlyi Mihály szobrának Siófokra költöztetésével 59 százalék nem ért egyet. Meglepő, de igaz, hogy a Jobbik által rendszeresen támadott és a trianoni békeszerződés egyik fő felelősének tartott Károlyi Mihály szobrát a szélsőjobboldali párt támogatóinak többsége helyben hagyná, és csupán 34%-a ért egyet az áthelyezéssel. A főváros vezetése nem először alkalmaz népszerűtlen szimbolikus politikát: a Policy Solutions már 2011 tavaszán megmérte a Moszkva tér átnevezésének fogadtatását, amellyel akkor mindössze a fővárosiak 35 százaléka értett egyet, ráadásul a többi közterület-átnevezési kezdeményezés esetében is többségben voltak az ellenzők.

A járások kialakítása és az oktatási intézmények államosítása olyan szakpolitikai kérdések, amelyeknek politikai következményei is vannak. A járások kapcsán a politikai relevanciát az jelenti, hogy vezetőit a törvény értelmében a kormány nevezi ki, azaz olyan tisztviselők kerülhetnek széles jogkörrel alapvetően önkormányzati területre, akiket senki nem választott meg. Éppen ezért érdekes, mennyire egyértelmű az intézkedés elutasítottsága: csupán a választók 15%-a támogatja azt, míg az ellenzők aránya 69%-os. Ebben a kérdésben a pártpreferencia némileg módosít a mintán: míg a Fidesz szavazói között 31% van a járások mellett, az MSZP-szimpatizánsoknak csupán 4%-a támogatja az intézkedést.

Az iskolák államosítása nem vált ki ilyen heves negatív érzelmeket, hiszen a relatív többség (44 százalék) szerint nem változik a fővárosi oktatás színvonala attól, hogy az állam átveszi a kerületektől az oktatási intézményeket, és közel ugyanannyian számítanak minőségjavulásra (19 százalék), mint romlásra (24 százalék). A javulásban bízók ugyanakkor egyetlen párt táborában sincsenek többségben.

A fővárosi közvélemény-kutatásban az egyetlen kifejezetten támogatottnak mondható döntés a dohányzási tilalom kiterjesztése volt: a budapestiek egy százas skálán 63 pontra értékelték a döntést, amely erőteljes egyetértést fejez ki.

 

Ha azt vesszük, hogy a magyarok valamivel több, mint harmada dohányzik, könnyen elképzelhető, hogy az eredményekben szerepe van a dohányos-nem dohányos „törésvonalnak” is, ugyanakkor az intézkedés támogatottsága minden korosztályban és politikai oldaltól függetlenül magasnak mondható. Ez tehát a Fidesz legnépszerűbb intézkedése a vizsgált kérdések közül Budapesten.